Kanadai politikai jelöltek a fosszilis energiahordozók mellett, a klímaváltozás háttérbe szorul

A közelgő kanadai szövetségi választások során a választók figyelmét a Donald Trump által jelentett fenyegetés foglalja le, míg Kanada globális felmelegedéshez való hozzájárulása háttérbe szorult. A két fő jelölt, Mark Carney, a Liberális Párt vezetője és Pierre Poilievre, a Konzervatív Párt elnöke, új energia-infrastruktúrák kiépítésére vonatkozó tervekkel álltak elő, miközben Kanada a függetlenedés útjára lép az Egyesült Államoktól. Carney azt ígéri, hogy Kanadát a hagyományos és a zöld energia globális szuperhatalmává teszi, míg Poilievre az olaj- és gázipar fellendítésére és az ipari szén-dioxid-adó eltörlésére törekszik. Ez a megközelítés éles váltást jelent a 2021-es választásokkal szemben, amikor a környezetvédelem volt a legfőbb kérdés a választók körében. Akkor a két nagy párt egyetértett abban, hogy Kanadának gyorsan zöld gazdaságra kell áttérnie, és a nettó nulla kibocsátásról szóló törvényt is elfogadták.

Carney, aki március elején vette át a Liberális Párt vezetését és a miniszterelnöki posztot, hosszú pályafutása során számos nemzetközi klímavédelmi kezdeményezésben részt vett. Ő volt az Egyesült Királyság Bankjának kormányzója, a klímaváltozással foglalkozó ENSZ különmegbízottja, valamint a Glasgow-i pénzügyi szövetség egyik társelnöke, amely a COP26 egyik jelentős eredménye volt. Azonban miniszterelnökként első intézkedése a fogyasztói szén-dioxid-adó eltörlése volt, amely a Liberális Párt egyik aláírási klímapolitikája volt, 2019 óta érvényben. Ez az adó nem volt népszerű, és a Konzervatív Párt számára könnyű célponttá vált a megélhetési költségek emelkedésének okolására.

Poilievre, aki a választások során a megélhetési költségekkel foglalkozik, egyre inkább a bűnüldözés és a „woke” kulturális kérdések szigorúbb politikáit hirdeti. A Konzervatív Párt, amely erős szavazóbázissal rendelkezik az energiarich területeken, az olaj- és gázipar jelentős bővítésére és az ipari szén-dioxid-adó eltörlésére törekszik. Bár Poilievre nem nyilatkozott egyértelműen a nettó nulla kibocsátási célok támogatásáról, azt állította, hogy a világ számára jobb lenne, ha India és más ázsiai országok a „piszkos szenet” tisztább kanadai olajjal és gázzal helyettesítenék.

A választók körében a legfontosabb kérdés az, hogy melyik vezető képes a legjobban kezelni a harcias amerikai elnököt. Kanada az Egyesült Államok legnagyobb külföldi olajszállítója, a nyersolaj-termelés körülbelül 90%-a déli irányba, az Egyesült Államokba irányul. Ezen energiaimporti viszonyok megváltozása komoly hatással lehet a munkahelyekre és a gazdaságra. Carney a legutóbbi vitájában hangsúlyozta, hogy a csővezetékek nemzeti biztonsági problémát jelentenek számunkra, utalva ezzel a függőség problémájára. Ez a helyzet újraérdeklődést keltett a nyugati tartományokból keletre irányuló olaj- és gázvezetékek iránt, amelyek új külföldi piacokra irányulhatnak.

A választások során mind a Liberális, mind a Konzervatív Párt ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja az „energiafolyosók” kiépítését. Carney viszont óvatosan kezeli a csővezetékek kérdését, tudván, hogy azok mélyen népszerűtlenek a környezetvédők körében. Az Insurance Bureau of Canada legutóbbi jelentése szerint 2024-ben a időjárással kapcsolatos biztosított veszteségek elérték a 8,5 milliárd kanadai dollárt, ami a 2023-as adatok háromszorosát jelenti. Míg a két fő jelölt jelentős szerepet szán a fosszilis tüzelőanyagoknak Kanada gazdaságában, ez a megközelítés ellentmondásba kerül az ország klímavédelmi kötelezettségvállalásaival.

A választásokra április 28-án kerül sor, és a kanadai választók előtt álló kihívás az, hogy eldöntsék, ki az a vezető, aki képes kezelni a klímaváltozás által felvetett problémákat, miközben a gazdasági kérdések is egyre inkább előtérbe kerülnek. A választás kimenetele nem csupán a jövő politikai táját határozza meg, hanem a globális klímaváltozáshoz való hozzájárulásunkat is.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c87pev3jpyyo