
Az infláció üteme az Egyesült Királyságban: Milyen gyorsan drágulnak a termékek?
Az Egyesült Királyságban az inflációs ráta 2.6%-ra csökkent az idei március hónapban, ami a korábbi hónaphoz képest enyhe javulást jelent, ugyanakkor még mindig meghaladja a Bank of England által kitűzött 2%-os célt. A Bank of England folyamatosan módosítja a kamatokat az infláció kordában tartása érdekében, és 2025 elején kétszer is csökkentette a kamatlábakat, ezzel 4.25%-ra állítva be az irányadó kamatlábat. A Bank már korábban figyelmeztette a közvéleményt, hogy az infláció 2025-ben ismét emelkedhet, ami aggodalomra ad okot a gazdasági elemzők körében.
Az infláció alapvetően azt jelenti, hogy az árak idővel emelkednek. Például, ha egy liter tej ára 1 font, majd egy év múlva 1.05 font, akkor az éves tejinfláció 5%-nak felel meg. Az Egyesült Királyságban a Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) folyamatosan nyomon követi a mindennapi termékek, például az élelmiszerek és az üzemanyagok árainak változását. Ez a virtuális „kosár” folyamatosan frissül, hogy tükrözze a vásárlási szokásokat; például 2025-ben virtuális valóság headsetek és jóga szőnyegek kerültek a kosárba, míg a helyi újsághirdetések eltávolításra kerültek.
A legfontosabb inflációs mutatót, a Fogyasztói Árindexet (CPI) havonta publikálják, és a legfrissebb adatok szerint 2025 márciusában 2.6%-on állt, ami csökkenést mutat a februári 2.8%-hoz képest. Ez a csökkenés nagyobb mértékű volt, mint amit a szakértők előre jeleztek, és az ONS szerint a ruházati és lábbeli árak csökkenése játszott központi szerepet ebben a folyamatban. A Bank of England más mutatókat, például a „maginflációt” is figyelembe vesz, amikor a kamatok módosításáról dönt. A maginfláció nem tartalmazza az élelmiszer- és energiaárakat, mivel ezek általában nagyon ingadozóak, így pontosabb képet adhat a hosszú távú trendekről. Márciusban a maginfláció 3.4% volt, ami enyhe csökkenést jelentett a februári 3.5%-hoz képest.
Az infláció jelentősen csökkent, mióta 2022 októberében 11.1%-ra emelkedett, ami 40 éve a legmagasabb érték volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az árak csökkennek – csupán azt, hogy a növekedés üteme lassult. Az infláció megugrása 2022-ben nagyrészt a Covid-járvány utáni olaj- és gázkereslet növekedésének volt köszönhető, és az energiaárak újabb emelkedése a háború következtében, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, tovább rontotta a helyzetet. Az infláció tartósan a 2%-os célérték felett maradt, részben a magasabb élelmiszerárak miatt.
Amikor az infláció jelentősen meghaladta a 2%-os célt, a Bank of England 5.25%-ra emelte a kamatokat, ami 16 éve a legmagasabb szint volt. A gondolat mögött az állt, hogy ha a hitelfelvétel költségei emelkednek, az emberek kevesebb pénzt költenek, és talán többet is spórolnak, ami csökkenti a termékek iránti keresletet, ezzel lassítva az árak emelkedését. Azonban ez egy kényes egyensúlyozás, hiszen a hitelköltségek emelése kockáztatja a gazdaság stabilitását. Például a lakástulajdonosok magasabb jelzálogkölcsön-törlesztésekkel néznek szembe, ami meghaladhatja a jobb megtakarítási ajánlatok előnyeit. A vállalkozások is kevesebbet költenek, ami csökkentheti a munkahelyteremtési kedvet.
A Bank of England 2024 augusztusában és novemberében, valamint 2025 februárjában és májusában csökkentette a kamatokat, ezzel 4.25%-ra állítva be az irányadó kamatlábat. Andrew Bailey, a Bank kormányzója elmondta, hogy a májusi döntés az infláció csökkenésének volt a következménye, és jelezte, hogy további „lassú és óvatos” csökkentések is várhatóak. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok által bevezetett vámok megmutatták, mennyire kiszámíthatatlan lehet a globális gazdaság. A Bank előrejelzései szerint a vámok lassítani fogják az Egyesült Királyság gazdaságát és alacsonyabb inflációt eredményeznek, mint amire számítottak.
A legfrissebb hivatalos adatok szerint Nagy-Britanniában a rendszeres bérek a decembertől februárig terjedő időszakban gyorsabban nőttek, mint az infláció. A bérnövekedés éves átlagos üteme (bónuszok nélkül) 5.9% volt, ami azt jelenti, hogy az infláció figyelembevételével a bérek 3%-kal nőttek. A magánszektor jövedelmei meghaladták a közszolgáltatások béreit. Az Egyesült Államokban és az EU országaiban is próbálják korlátozni az árnövekedéseket; az euróövezet inflációs rátája 2.2% volt áprilisban, ami a márciusi szintnek felel meg, de enyhén csökkent a februári 2.3%-hoz képest. Az Európai Központi Bank 2024 júniusában csökkentette fő kamatát 4%-ról 3.75%-ra, ami öt év óta az első csökkentés volt. Azóta további öt alkalommal csökkentették a kamatokat, elérve a 2.5%-ot. Az Egyesült Államokban az infláció márciusban 2.4%-ra csökkent, ami a februári 2.8%-hoz képest szintén kedvező irány. Az Egyesült Államok központi bankja, a Federal Reserve a 2024 végén végrehajtott kamatcsökkentések után májusban nem változtatott a kamatszabályozáson, hivatkozva a vámok által kiváltott bizonytalanságra.
Andrew Bailey, a Bank of England vezetője elmondta, hogy nem foglalkozik a Brexit kérdésével, de a Brexit utáni brit-európai kereskedelmi helyzet helyreállítása „előnyös” lenne. Gazdasági szempontból az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között kötött megállapodás viszonylag kicsi, de nagyon specifikus ágazatok számára fontos. A Bank újabb kamatcsökkentést hajtott végre az idei év második alkalommal, mondván, hogy az infláció lassulása indokolta a lépést.

