Az 1,5 billió fa ‘megmérésére’ készülő műhold
A világ esőerdőit gyakran nevezik a „Föld tüdejének”, hiszen hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárolnak, ezzel csökkentve a klímaváltozás hatásait. Azonban a több mint másfél trillió fát számláló erdők szén-dioxid-tárolásának pontos mérése eddig gyakorlatilag lehetetlen feladatnak bizonyult. Ez a helyzet azonban megváltozott, mivel az Európai Űrügynökség (ESA) nemrégiben sikeresen indított egy egyedülálló műholdat, amely különleges radar rendszert használ ahhoz, hogy feltárja az erdők sűrű lombkoronája alatti területeket. A szakértők remélik, hogy a műhold segíteni fog a tudósoknak jobban megérteni az esőerdők szerepét a szén-dioxid tárolásában, valamint a deforestáció hatásait.
A rakéta a francia Guyanában található ESA Kourou állomásról indult, és átrepült az Amazonas felett, amely az egyik fő célpontja a kutatásnak. A műholdat, amelynek hatalmas, 12 méter átmérőjű antennája van, kedvesen „űrbrolinak” nevezték el, és ez az antenna fogja sugározni a jeleket. Prof. John Remedios, a Nemzeti Földmegfigyelési Központ igazgatója, aki a projekt ötletét javasolta az ESA-nak, a fellövés után elmondta, hogy ez a vállalkozás hatalmas előrelépés, mivel először tudják majd pontosan megmérni, hogy mennyi szén-dioxid található az Amazonasban, a Kongóban és Indonéziában.
Az antenna P-sávú radart használ, amelynek hullámhossza rendkívül hosszú, így képes betekinteni az erdők mélyére, feltárva azokat az ágakat és törzseket, amelyeket a lombkorona eltakar. Dr. Ralph Cordey, az Airbus geotudományi vezetője elmagyarázta, hogy a mai űrbeli radarképek csodálatosak, amikor jéghegyeket vizsgálnak, de az erdők esetében csupán a lombkorona tetejét látják, a kis ágakat és leveleket, és nem tudják behatolni az erdő mélyére. „De amit felfedeztünk, az az, hogy egy sokkal hosszabb hullámhosszú radar használatával képesek vagyunk behatolni a fák és az erdők mélységeibe” – mondta Cordey.
A 1,2 tonnás műhold olyan megközelítést alkalmaz, amely hasonló a CT-vizsgálathoz, és többször átrepülve elemzi a fákat, hogy képet alkothasson a fákban található fás anyagról. Ez az anyag pedig közvetlenül összefügg a bolygó felmelegedését okozó szén-dioxiddal, amelyet a fák tárolnak. Jelenleg a tudósok egyes fákat mérnek és megpróbálják extrapolálni az adatokat, de ez hatalmas kihívást jelent – mondta Prof. Mat Disney, a Londoni Egyetem távoli érzékelési professzora. „A jelenlegi ismereteink nagyon hiányosak, mert rendkívül nehéz mérni” – tette hozzá.
A műhold indítása után a földi mérések folytatódnak, hogy megerősítsék az adatokat, amelyeket a műhold visszaküld. A műholdat az Egyesült Királyságban építették, és az ötlet elsődlegesen Shaun Quegan professzortól, a Sheffieldi Egyetem akadémikusától származik, aki hangsúlyozta, hogy a projekt nemzetközi együttműködés eredménye. „Ez a küldetés évtizedek innovatív munkájának a betetőzése, amely során Európa és az Egyesült Államok legjobb tudósai működtek együtt” – mondta Quegan.
Bár évtizedeken át tesztelték, a műhold telepítése számos kihívással jár a rakéta fellövése után. „A műhold bizonyos részei nagyok, például a 12 méteres kinyitható antenna. Ez olyan, mint egy esernyőt kinyitni az űrben, csak nagyon nagyot, ezért arra figyelünk, hogy ez zökkenőmentesen történjen” – mondta Dr. Cordey. Az Airbus mérnököket hozott be az amerikai L3Harris Technologies cégtől, hogy felügyeljék az antenna-reflektor építését, mivel az L3Harris szakértője ezeknek a nagy, kinyitható rendszereknek, amellyel kapcsolatban jelenleg Európában nincs ilyen szintű szakértelem.
A csapat reméli, hogy hat hónapon belül elkészítik az első térképeket, majd az elkövetkező öt évben folytatják az adatok gyűjtését. Ezek az éves térképek nemcsak azt mutatják meg, mennyi szén-dioxidot tárolnak az erdők, hanem azt is, mennyi veszhet el a deforestáció következtében. A Biomass műhold hosszabb hullámhosszának előnye, hogy képes áthatolni a felhőkön, így folyamatos, összehasonlítható képet ad az erdőről évről évre. Ez a kimenet motiválta azokat a tudósokat, akik több mint 20 éve dolgoznak ezen a projekten. „Izgalmas, mert elmondja nekünk, hogy a természetes erdők, a fáink hogyan járulnak hozzá a bolygónkat irányító folyamatokhoz, különösen a klímaváltozással kapcsolatos folyamatokhoz, amelyek ma és a jövőben is fontosak számunkra” – zárta gondolatait Dr. Cordey.
Ezeket is érdemes megnézni
A Meta figyelmeztet: rosszabb élmény vár a európai felhasználókra
Két szakítás egy nap alatt – Gyurcsány búcsút int politikai karrierjének
