Trump ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodásának váratlan következményei
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapást jelent a globális klímaintézkedések számára – ezt mondta Christiana Figueres, az ENSZ korábbi klímavezére, miután Trump novemberben megnyerte a választásokat. Hivatali ideje alatt Trump visszavonta az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, amelyet a világ legfontosabb klímaegyezményeként tartanak számon. Ezen kívül állítólag megakadályozta az amerikai tudósok részvételét nemzetközi klímakutatásokban, valamint eltávolította a nemzeti elektromos járművekre vonatkozó célokat. Az előző elnök zöld technológiák fejlesztésére tett kísérleteit „zöld új átverésnek” nevezte.
Ennek ellenére Trump érdeklődése a kritikus ásványok iránt, valamint a zöld technológia lehetőségei iránt úgy tűnik, egy új irányt mutat. Trump az ukrán elnökkel való tárgyalások során is hangsúlyozta a kritikus ásványok fontosságát, és különösen érdeklődött Grönland és Kanada iránt, amelyek gazdagok ezen ásványokban. A kritikus ásványok beszerzése Trump hivatalba lépése óta kiemelt figyelmet kapott, mivel ezek nélkülözhetetlenek különböző iparágakban, így például a légiközlekedésben és a védelemben, de érdekes módon a zöld technológia gyártásához is.
Az Elon Musk által vezetett SpaceX és Tesla cégek, amelyek szintén a kritikus ásványok, például grafit, lítium és nikkel, jelentős felhasználói, tisztában vannak azzal, mennyire fontosak ezek az anyagok a zöld átmenet szempontjából. Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense elmondja, hogy minden országnak megvan a saját kritikus ásványairól szóló listája, amelyek általában ritka földfémekből és más fémekből, például lítiumból állnak. A kereslet 2023-ban 30%-kal nőtt a lítium iránt, amelyet főként a tiszta energia és az elektromos járművek gyors fejlődése hajt. Az International Energy Agency előrejelzése szerint a következő két évtizedben a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át, míg a ritka földfémek iránti kereslet 40%-át fogják képviselni ezek az iparágak.
Musk aggodalmát fejezte ki a lítium árának emelkedésével kapcsolatban, három évvel ezelőtt tweetelte, hogy „a lítium ára őrült szintre emelkedett! A Tesla lehet, hogy tényleg be kell lépnie a bányászatba és a finomításba nagy léptékben, kivéve, ha a költségek javulnak.” Az Egyesült Államok ritka földfémek és kritikus ásványok terén betöltött gyenge pozícióját egy decemberi jelentés is tárgyalta, amely figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak revidiálnia kell a kritikus ásványok és ritka földfémek ellátási láncaira vonatkozó politikáját, figyelembe véve a Kínától való függés kockázatait.
Kína dominanciáját a piacon a zöld technológia gazdasági lehetőségeinek korai felismerése táplálta. Bob Ward, a Londoni Gazdasági Iskola Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója elmondta, hogy Kína körülbelül tíz évvel ezelőtt döntött arról, milyen irányba fejlődik a piac, és stratégiai fejlesztéseket folytatott nemcsak a megújuló energiák, hanem az elektromos járművek terén is. A Benchmark Mineral Intelligence árjegyző ügynökség vezetője, Daisy Jennings-Gray elmagyarázta, hogy a kritikus ásványok geológiai okok miatt korlátozottak, és nem minden országban garantálható gazdaságilag kinyerhető készlet.
A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy Trump adminisztrációja egyre inkább a kritikus ásványok beszerzésére összpontosít, ami potenciálisan kedvező hatással lehet az Egyesült Államok zöld technológiai szektorára. Az új törvények és politikák, mint például a Biden-adminisztráció által bevezetett Inflation Reduction Act (IRA), jelentős befektetéseket vonzottak a zöld iparba, de a kritikus ásványok beszerzésének támogatása eddig elmaradt. Trump legújabb lépései azonban arra utalhatnak, hogy a jövőben nagyobb figyelmet szentelnek ennek a területnek.
Az amerikai politikai táj a közeljövőben továbbra is változásokon mehet keresztül, és a Trump-adminisztráció tervei között szerepelhet egy „Kritikus Ásványok Végrehajtási Rendelet” bevezetése, amely gyorsíthatja a bányászatot és a feldolgozó üzemek építését az Egyesült Államokban. A jövőbeni intézkedések pontos részletei még nem ismertek, de szakértők szerint a cél a kritikus ásványok biztosítása és az iparág fejlesztése lehet. A politikai és gazdasági helyzet folyamatosan változik, és az Egyesült Államok szerepe a nemzetközi klímában továbbra is kérdéses.
Ezeket is érdemes megnézni
Milyen megállapodás született az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vámügyében?
Károly király hatása a modern monarchiára
