Trump elhagyta az amerikai gazdasági alapokat – kaotikus következmények várhatóak
Donald Trump elnöksége alatt újabb fal épült az Egyesült Államokban, amelyről a politikai vezető azt gondolja, hogy mindenki más fogja megfizetni. Az elnök döntése, hogy legalább 10%-os vámot vet ki szinte minden termékre, amely az Egyesült Államok területére érkezik, lényegében egy olyan fal, amely a munkahelyek és a munkavállalók védelmét szolgálja, nem pedig a bevándorlók kizárását. E fal magasságát történelmi kontextusba kell helyezni, hiszen az Egyesült Államokat visszaviszi egy évszázaddal ezelőttre, a protekcionizmus idejébe. Ezen intézkedés következményeként az Egyesült Államok vámbevételei meredeken emelkedni fognak, olyan szintre, amelyet korábban csak olyan országok tapasztaltak meg, mint Szenegál, Mongólia vagy Kirgizisztán.
A múlt héten nem csupán egy globális kereskedelmi háború kezdődött, vagy a tőzsdék mélyrepülése indult el, hanem a világ szuperhatalma határozottan hátat fordított a globalizációnak, amelynek védelmezője volt az utóbbi évtizedekben, és amelyből jelentős hasznot húzott. Ezzel a lépéssel az Egyesült Államok a hagyományos közgazdaságtan és diplomácia alapelveit is figyelmen kívül hagyta. Trump bejelentésében hangsúlyozta 1913 jelentőségét, amikor az Egyesült Államok bevezette a szövetségi jövedelemadót, és jelentősen csökkentette a vámokat. Ekkoriban az Egyesült Államok kormánya főként vámokból finanszírozta magát, és nyíltan protekcionista politikát folytatott, amely Alexander Hamilton, az első pénzügyminiszter stratégiáján alapult.
A Fehér Ház által levont következtetés szerint a magas vámok tették naggyá Amerikát, és így nem volt szükség szövetségi jövedelemadóra. Az Atlanti-óceán másik oldalán a globalizációt és a szabadkereskedelmet David Ricardo, 19. századi brit közgazdász elméletei alapozzák meg, különösen az 1817-es Összehasonlító Előny Elmélete. A lényeg, hogy az egyes országok különböző termékeket gyártanak, a saját természeti erőforrásaik és népességük leleményessége alapján. Ha mindenki arra specializálódik, amiben a legjobban teljesít, és szabadon kereskedik, akkor a világ, és az abban élő országok is jobban járnak.
Bár a legtöbb ország továbbra is hisz az összehasonlító előnyben, az Egyesült Államok soha nem volt teljesen elkötelezett e mellett. Az elmúlt hét eseményei azt mutatják, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője által kidolgozott számítások nem tükrözik a valós vámokat, amelyeket más országok alkalmaznak. Az elnöki hivatal állítása szerint a vámok testre szabottak, és a gazdasági tanácsadók számításain alapulnak, amelyek a kereskedelmi deficit unfair kereskedelmi gyakorlatok összegének tekintik. Az a tény, hogy egy ország több árut ad el az Egyesült Államoknak, mint amennyit az Egyesült Államok elad ennek az országnak, a Fehér Ház szerint „csalásnak” számít, és ezért vámot érdemel.
Az Egyesült Államok célja, hogy a 1,2 billió dolláros kereskedelmi deficitjét és a legnagyobb országok hiányait nullára csökkentse. A vámok mértéke azonban nem feltétlenül tükrözi a kereskedelmi korlátokat. Sok ország rendelkezik kereskedelmi többlettel, míg mások hiánnyal, és ennek számos oka van. Az Egyesült Államok láthatóan már nem hisz ebben a kereskedelmi elvben. Ugyanakkor, ha a szolgáltatások kereskedelmét külön vizsgálnák, az Egyesült Államok közel 280 milliárd dolláros többletet mutathatna fel a pénzügyi és közösségi média szektorokban.
A Trump-adminisztráció a globalizációval szembeni kudarcot tapasztal, mivel az elképzelés az volt, hogy a gazdag országok a magasabb értékláncok felé haladnak, míg a szegény országok az egyszerűbb termékek gyártásával foglalkoznak. Az Egyesült Államok most határozottan elfordul ettől a világtól. A kereskedelmi háborúban a világ többi része is döntéseket hozhat, és új szövetségek alakulhatnak, amelyek megpróbálják kizárni az Egyesült Államokat a kereskedelmi folyamatokból. A világ fogyasztói is választhatnak, hogy mely országokat támogatják a kereskedelem során.
Ez a helyzet különösen aggasztó a nagy amerikai cégek számára, amelyek az olcsó kelet-ázsiai beszállítókra építették nyereségüket. A részvényárfolyamok jelentősen csökkenhetnek, és a kereskedelmi háború következményei a világ többi részére is kiterjedhetnek. Az Egyesült Államok tehát egy zűrzavaros átmenet előtt áll, amelynek következményei nemcsak az amerikai gazdaság, hanem a globális kereskedelem számára is súlyosak lehetnek.
Ezeket is érdemes megnézni
A kgfb kötés menete: lépésről lépésre útmutató kezdőknek
Két szakítás egy nap alatt – Gyurcsány búcsút int politikai karrierjének
