Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, ritkább mint az arany

A közelmúlt egyik figyelemre méltó eseménye, hogy az Egyesült Királyságban megérkeztek a Hold kőzetének első mintái, amelyeket közel ötven év után hoztak vissza a Földre, mégpedig Kínától kölcsön kapva. Ezek a parányi porszemcsék egy szigorúan őrzött helyen, Milton Keynes egyik biztonságos létesítményében találhatóak, ahol a tudósok első ízben tekinthették meg őket. Prof. Mahesh Anand, a brit tudományos közösség kiemelkedő képviselője és a minták egyetlen brit kölcsönvevője, a különleges anyagot „értékesebbnek, mint az aranypor” jelzővel illette. Mint mondta, „Senki a világon nem férhetett hozzá Kína mintáihoz, így ez óriási megtiszteltetés és hatalmas kiváltság.”

A Holdra hozott apró porszemcsék elemzésével Prof. Anand csapata alapvető kérdésekre keres választ, többek között arra, hogyan alakult ki a Hold, és milyen volt a Föld korai története. A kutatók reményei szerint a mintákban található anyagok alátámasztják azt a tudományos elméletet, amely szerint a Hold a Földdel egy Mars méretű bolygó ütközésekor keletkezett, körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Ezt az anyagot Kína a Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötte össze 2020-ban, amikor egy vulkáni területen, a Mons Rümker néven ismert helyszínen landolt. A misszió során egy robotkar fúrt a talajba, és összesen 2 kg anyagot gyűjtött be, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, ahol a kapszula belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a szovjet misszió óta, amely 1976-ban történt, és Kínát a legújabb űrverseny élvonalába emelte.

A globális űrkutatók közötti együttműködés hagyományát követve Kína most először adott lehetőséget hét nemzetközi kutatónak, hogy hozzáférjenek a mintákhoz, lehetővé téve új felfedezések megtételét. A kis vials, amelyeket Prof. Anand egy ünnepélyes ceremónián vette át Pekingben, valódi nemzetközi együttműködés szimbólumai lettek, hiszen a tudósok Oroszországból, Japánból, Pakisztánból és Európából érkeztek. „Ez szinte olyan volt, mint egy párhuzamos univerzumban lenni – Kína sokkal előrébb jár az űrprogramokba való befektetések terén” – mondta Prof. Anand.

A kutató a legértékesebb terhet a legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában hozta vissza az Egyesült Királyságba. Az Open University laboratóriumában, Milton Keynesben, a látogatók ragadós szőnyegeken lépkednek, hogy megtisztítsák a cipőjüket, és műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit húznak fel. A magas biztonsági követelmények miatt a helyiségnek makulátlannak kell lennie, hogy elkerüljék a szennyeződéseket, mivel a Földi anyag keveredése az extra-terresztriális porszemcsékkel végleg tönkreteheti a kutatások eredményeit. Prof. Anand az egyik széfhez lép, amelyet kinyitva óvatosan kihúz egy ziplock zsákot, amely három, nyakláncok tartására alkalmas doboz méretű tartályt tartalmaz. Minden tartályban egy átlátszó vial található, amelynek alján sötétszürke por található. Ez a Hold pora, és bár külsőre nem tűnik különlegesnek, a tudós szerint a mögötte álló kozmikus utazás figyelemre méltó.

A következő hónapok során a kutatócsapat a mintákkal végzett elemzésekkel próbálja megválaszolni a Föld és a Hold keletkezésével kapcsolatos kérdéseket. Az első lépésben a vials kinyitása után Kay Knight technikus dolgozik majd a porszemcsékkel, aki 36 éve vág és őröl köveket, de ez lesz az első alkalom, hogy a Hold felszínéről származó anyaggal dolgozik. „Hihetetlenül izgatott vagyok” – mondta, miközben megmutatta, hogyan vág meteorokat gyémántpengével. „De ideges is vagyok, mivel nem sok minta áll rendelkezésünkre, és nem lehet könnyen újabbat szerezni. Nagy tétje van ennek” – tette hozzá.

A minták feldolgozása után a laboratóriumban további vizsgálatokra kerülnek sor. Az egyik helyiségben található egy gép, amelynek bonyolult cső- és vezérlőrendszere van, és amelyet Sasha Verchovsky technikus épített az 1990-es évek óta. Itt a porszemcséket 1400 Celsius-fokra hevítik, hogy kivonják belőlük a szén-dioxidot, nitrogént és nemesgázokat. Ez az eljárás egyedülálló, és Prof. Anand szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a laboratóriumát választották ki a ritka minták fogadására. James Malley kutatási technikus olyan gépet üzemeltet, amely meghatározza, mennyi oxigén található a porszemcsékben. A csapatnak egy éve van a kutatás befejezésére, és a folyamat végére valószínűleg a minták megsemmisülnek.

Kínának a Chang’e 5 misszió óta sok mindenben sikerült előrelépnie, például 2024-ben a Chang’e 6 indításával visszahozta az első mintákat a Hold túlsó oldaláról, amely egy mélyen titokzatos helyszín, ahol a régóta csendben lévő vulkáni lávafolyások nyomait találhatják. Prof. Anand optimista a jövőt illetően: „Nagyon remélem, hogy ez egy hosszú távú együttműködés kezdetét jelenti Kína és a nemzetközi tudósok között. Sokunk karrierje az Apollo-missziók által visszahozott mintákon alapult, és úgy vélem, fantasztikus hagyományt követünk. Remélem, hogy más országok is hasonló lépéseket tesznek.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo