Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értéke felülmúlja az aranyét

Az Egyesült Királyságba érkezett az első holdi kőzetminták gyűjteménye, amelyet közel ötven év után hoztak vissza a Holdról, és amelyeket Kínától kaptak kölcsön. Ezek az apró porszemcsék egy rendkívül biztonságos létesítményben, Milton Keynesben található széfben vannak tárolva, ahol a tudósok első alkalommal tekinthették meg őket. A különleges anyagot Prof. Mahesh Anand, az Egyesült Királyság egyetlen tudósa kapta meg, aki a kölcsönvett mintákkal dolgozhat. A professzor a holdi port „több mint aranyport” nevezte, kifejezve, hogy milyen nagy megtiszteltetés és kiváltság számára, hogy hozzáférhet ehhez az anyaghoz, amelyhez senki más a világon nem jutott eddig.

Prof. Anand csapata a tervek szerint grindelni fogja a port, majd lézerrel kezelve megpróbálják feltárni a Hold keletkezésének és a Föld korai éveinek titkait. A por szemcséiben olyan bizonyítékok rejlenek, amelyek alátámaszthatják azt a tudományos elméletet, miszerint a Hold a Föld és egy Mars méretű bolygó ütközéséből keletkezett 4,5 milliárd évvel ezelőtt. A mintákat Kína a 2020-as Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötte be, amikor a szonda egy vulkáni területen, a Mons Rümker nevű helyen landolt. A robotkar felszín alatti fúrással összesen 2 kilogramm anyagot gyűjtött össze, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdi mintavétel a szovjet küldetés után, amely 1976-ban zajlott, és ezzel Kína a világ élvonalába került az új űrversenyben.

A hosszú távú nemzetközi együttműködés szellemében Kína most először adott hozzáférést hét nemzetközi kutatónak, lehetővé téve számukra, hogy új felfedezéseket tegyenek. A kis vialák átadására egy fényűző ceremónián került sor Pekingben, ahol Prof. Anand találkozott kollégáival Oroszországból, Japánból, Pakisztánból és Európából. A professzor elmondta, hogy a találkozó szinte egy párhuzamos univerzumban zajlott, és megemlítette, hogy Kína mennyire előrébb jár az űrprogramokba való befektetésekkel.

A professzor a legnagyobb biztonságban visszatért az Egyesült Királyságba a rendkívül értékes rakományával, amelyet a legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában szállított. A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában a látogatók számára szigorú higiéniai szabályok szerint készültek elő: ragadós szőnyegek segítségével tisztították meg a cipőiket, és műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és csuklyát kellett viselniük. A magas biztonsági szintű laboratórium környezete tökéletesen tiszta kell, hogy legyen, hogy megakadályozzák a szennyeződést, hiszen ha földi anyag keveredik az űrbeli részecskékkel, az véglegesen tönkreteheti a kutatások eredményeit.

Prof. Anand egy széf előtt guggolva nyitotta ki az egyik zárat, hogy gondosan előhúzzon egy ziplock tasakot, amelyben három kis tartály található. Mindegyik tartályban egy átlátszó vialát találunk, amelynek alján sötétszürke por található. A professzor hangsúlyozta, hogy a mennyiség, amit kaptak, összesen 60 milligramm, elegendő ahhoz, hogy hosszú évekig tudományos kutatások alapját képezze. A laboratóriumban Kay Knight, a technikus az első személy, aki dolgozni fog a mintákkal, amikor azok kinyílnak. 36 éve dolgozik kőzetek vágásával és őrlésével, de ez lesz az első alkalom, hogy a Hold felszínéről származó anyaggal foglalkozik.

A kutatócsapatnak egy éve van arra, hogy befejezze a kutatásait, és bár az eredmények valószínűleg a minták megsemmisítésével járnak, a kutatás célja a Hold keletkezésének titkainak feltárása. A jövőre nézve Kína tovább lépett a Chang’e 5 küldetéssel, hiszen 2024-ben a Chang’e 6 indítása során már a Hold túlsó oldaláról is hoztak vissza mintákat, amelyek vulkáni tevékenység nyomait rejthetik. Prof. Anand reméli, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködésnek Kína és a nemzetközi tudósok között, amely az Apollo küldetések által visszahozott mintákon alapul.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo