A műhold, amely megméri a világ 1,5 billió fáját

A világ esőerdőit gyakran nevezik a Föld „tüdejének”. Ezek a hatalmas ökoszisztémák milliárd tonnányi szenet tárolnak, ezzel hozzájárulva a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez. Azonban a több mint másfél trillió fa pontos szénmegtartó képességének mérése eddig szinte lehetetlen feladatnak bizonyult. Most azonban, a közelmúltban történt fejlesztéseknek köszönhetően, a tudósok új lehetőségekhez jutottak. A múlt héten az Európai Űrügynökség (ESA) sikeresen felbocsátott egy egyedülálló műholdat, amely különleges radarrendszert használ, hogy feltárja a fák lombkoronája alatt rejlő titkokat. A tudósok remélik, hogy ez az új technológia segíthet jobban megérteni az esőerdők szerepét a szén tárolásában és a deforestáció hatásait.

A rakéta az ESA kouroui állomásáról indult el a francia Guyanában, és átrepült az Amazonas fölött, amely az egyik esőerdő, amit a műhold tanulmányozni fog. A műholdat barátságosan „űrbroliként” emlegetik, köszönhetően a 12 méter átmérőjű antenna méretének, amely jeleket fog küldeni. Prof. John Remedios, a Brit Nemzeti Földmegfigyelési Központ igazgatója, aki a projektet javasolta az ESA számára, a fellövés után elmondta, hogy ez a műhold lehetőséget ad arra, hogy „valóban megvizsgáljuk ezeket az erdőket”, mivel lehetővé teszi, hogy belenézzünk a lombkoronák alá. Úgy véli, hogy mérföldkő lesz, ha először, nagy pontossággal tudjuk meg, mennyi szén található az Amazonasban, a Kongóban és Indonéziában.

A műhold P-sávú radart használ, amelynek hullámhossza rendkívül hosszú, lehetővé téve ezzel, hogy mélyebbre lásson az erdőkben, és felfedje a lombkorona által eltakarított ágakat és törzseket. Dr. Ralph Cordey, az Airbus geotudományi részlegének vezetője elmagyarázta, hogy a jelenlegi űrbeli radarképek csodálatos felvételeket készítenek a jéghegyekről, de amikor erdőkre irányulnak, csak a fák tetejét, a kis ágakat és leveleket látják, nem tudnak behatolni az erdők mélyére. „Azt találtuk, hogy ha sokkal hosszabb radarhullámhosszt használunk, akkor be tudunk látni a fák és erdők mélységébe” – mondta.

A 1,2 tonnás műhold egy CT-vizsgálathoz hasonló megközelítést alkalmaz, és ismételt áthaladások során elemzi a fákat, hogy képet alkosson arról, mennyi fás anyag található bennük. Ez az anyag a bolygó felmelegedéséért felelős szén-dioxid mennyiségének meghatározására is használható. Jelenleg a tudósok egyes fákat mérnek, és próbálnak extrapolálni, de ez hatalmas kihívás, mondta Mat Disney professzor, a londoni University College professzora. „A jelenlegi tudásunk valójában nagyon hiányos, mert rendkívül nehéz mérni” – tette hozzá. „Alapvetően arról beszélünk, hogy megpróbáljuk megmérni, mennyi szén található másfél trillió fában a trópusi területeken. A műholdak azok, amelyekkel ezt következetesen meg lehet tenni.”

A műhold fellövése után a földi mérések továbbra is folytatódnak, hogy ellenőrizzék az adatokat, amelyeket a műhold visszaküld. A műholdat az Egyesült Királyságban építették, és a Sheffieldi Egyetem professzora, Shaun Quegan álmodta meg, de hangsúlyozta, hogy ez egy nemzetközi erőfeszítés eredménye. „Ez a küldetés évtizedek innovatív munkájának a csúcspontja, amely a legjobb európai és amerikai tudósok együttműködésével valósult meg” – mondta.

A műhold telepítése sok kihívást jelent, nemcsak a rakéta fellövése után, hanem a műhold különböző nagy alkatrészeinek, például a 12 méteres antenna kinyitásának sikeres végrehajtása során is. Dr. Cordey elmondta, hogy ez hasonlít egy ernyő kinyitására az űrben, csak sokkal nagyobb méretben, így a zökkenőmentes kinyitásra figyelnek. Az Airbus mérnökei az amerikai L3Harris Technologies cégtől érkeztek, hogy felügyeljék az antenna-reflektor építését, mivel az L3Harris szakértője az ilyen nagy, kinyitható rendszereknek, amely jelenleg Európában nem elérhető.

A csapat azt tervezi, hogy hat hónapon belül elkészítik az első térképeket, majd további öt éven keresztül folytatják az adatok gyűjtését. Ezek az éves térképek nemcsak azt mutatják meg, mennyi szén tárolódik, hanem azt is, hogy mennyi veszteség történik a deforestáció miatt. „Az elmúlt 50 évben más műholdak, mint a Landsat, megfigyeléseit erősen befolyásolják a felhők. A trópusi területeken a felhők gyakran jelen vannak, így előfordulhat, hogy nem látunk egy darabot a trópusi erdőből” – magyarázta Prof. Disney. A Biomass műhold hosszabb hullámhosszának másik előnye, hogy képes behatolni a felhőkbe, így következetes és összehasonlítható képet nyújt az erdőről az egyik évről a másikra.

Ez a lehetőség motiválta azokat a tudósokat, akik több mint 20 éve dolgoznak a projekten. „Izgalmas, mert meg fogja mondani nekünk, hogy valami, amit talán természetesnek veszünk, a mi erdeink és fáink hogyan járulnak hozzá a Földünket irányító folyamatokhoz, különösen a klímaváltozással kapcsolatos folyamatokhoz, amelyek annyira fontosak számunkra ma és a jövőben” – tette hozzá Dr. Cordey.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/crldwjj6d6no