
Miért számolják a tudósok a kis tengeri élőlényeket az űrből?
A tudósok szerint a tengervíz színében tapasztalható apró eltérések lehetővé teszik, hogy a jövőben a világűrből számolják meg a rendkívül fontos, de apró antarktiszi tengeri élőlényeket. A kutatás fókuszában az antarktiszi krill áll, amely mindössze néhány centiméter hosszú, de az egyik legszámtalanabb és legfontosabb állatfaj a bolygón. Ezek a kis élőlények táplálékul szolgálnak a tengeri állatvilág számára, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat is. A környezetvédelmi tudósok azonban aggódnak amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás negatívan befolyásolhatja a krill populációját, és hangsúlyozzák, hogy új módszerekre van szükség a krill nyomon követésére.
Rod Downie, a WWF-UK poláris tanácsadója elmondta, hogy az antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhősei. „Ezek a kicsi, el nem ismert hősök hihetetlen tengeri életet tartanak fenn, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélybe sodorja őket” – mondta. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Kutatóintézet (BAS) kutatói új módszert dolgoznak ki arra, hogy műholdak segítségével meghatározzák, hány krill él az Antarktisz körüli óceánban. A kutatás kulcsa a tengervíz fényelnyelésének apró különbségeiben rejlik, ami attól függ, hogy hány krill úszik benne.
Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem munkatársa nemrégiben tért haza egy antarktiszi útról, ahol krilleket fogott, hogy megmérje ezt a hatást. „Kezdjük a tengervízzel, majd hozzáadunk egy krillt, és mérjük, mennyi fényt nyel el a víz” – magyarázta. „Ezután hozzáadunk egy második krillt, és újra mérünk.” Az a pontos elemzés, hogy a krill sűrűsége hogyan változtatja meg az óceán színét, lehetővé teszi a kutatók számára, hogy műholdak segítségével készítsenek pillanatfelvételeket a krill populációjáról, így a világűrből tudják nyomon követni a krill állomány alakulását.
A krill táplálékot biztosít a bolygó legnagyobb állatai számára, beleértve a hatalmas bálnákat is, amelyek több ezer kilométert vándorolnak Antarktiszra, hogy táplálkozzanak velük. A krill emellett az egészséges óceán alapját képezi, része egy körforgásnak: a bálnák krillt esznek, a krill pedig mikroszkopikus növényeket fogyaszt, amelyek a tengeri jégen élnek, és ezek a növények szén-dioxidot kötnek meg a növekedésük során. Amikor a bálnák ürítenek (óriási mennyiségben), az táplálja a bolygó hűtését szolgáló tengeri növényeket. Azonban ahogy a globális felmelegedés következtében emelkedik az óceán hőmérséklete, a környezetvédelmi tudósok aggódnak, hogy ez a ciklus megszakadhat, és a krill sérülékennyé válhat.
Downie úr hangsúlyozta, hogy sürgősen jobban kellene kezelni a halászatot, és meg kellene védeni a krill élőhelyeit egy tengeri védett területekből álló hálózat keretein belül. „Ez a projekt új eszközt adhat a kezünkbe, hogy figyelemmel kísérjük és megvédjük ezt a létfontosságú fajt” – tette hozzá. A kutatók tehát a jövőben a műholdas megfigyelés révén képesek lehetnek jobban megérteni az antarktiszi krill állapotát, amely nemcsak a tengeri ökoszisztéma szempontjából kulcsfontosságú, hanem a globális klímaváltozás elleni küzdelemben is fontos szerepet játszik.

