Szovjet korszakbeli űrhajó készül a Földre zuhanásra
A hétvégén várhatóan visszatér a Földre egy szovjet űrhajó egy része, amely több mint ötven éve keringett az orbitális pályáján. A Kosmos 482 néven ismert űreszközt 1972-ben indították el egy Vénuszra irányuló misszió keretében, azonban nem tudta elhagyni az alacsony Föld körüli pályáját, és négy darabra szakadt. A NASA jelentése szerint egy fragmentum, amely valószínűleg a leszállóegység, ismét belép a Föld légkörébe, és egy része valószínűleg túlélheti a lángba borulást. Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint a re-entry, vagyis a légkörbe való visszatérés, várhatóan május 10-én, 09:16 BST körül fog bekövetkezni, bár ez az időpont néhány órával eltérhet.
Jelenleg sok ismeretlen tényező van a re-entry kapcsán, például hogy pontosan hol fog földet érni a űreszköz. Azonban ha a fragmentumok közül bármelyik túlélni is képes, figyelembe kell venni, hogy a Föld 70%-át óceánok borítják, így a kár mértéke valószínűleg elhanyagolható lesz. Stijn Lemmens, az ESA szenior űrszemét-mitációs elemzője megjegyezte, hogy „sokkal valószínűbb, hogy lottót nyer, mint hogy egy ilyen űrszemét darabja eltalálja”.
A leszálló kapszula egy masszív, gömb alakú objektum, körülbelül egy méter átmérőjű és közel fél tonnát nyom. Ezt az űreszközt a Vénusz extrém hőmérsékletéhez és légköri nyomásához tervezték, így robusztus hőpajzzsal és tartós szerkezettel rendelkezik. Ez az oka annak, hogy a szakértők úgy vélik, hogy képes lehet túlélni a Föld légkörébe való ellenőrizetlen behatolást is. A kapszula ejtőernyő rendszere, amelyet eredetileg a Vénusz felé történő lassú ereszkedéshez terveztek, valószínűleg már régóta megrepedt vagy tönkrement a több mint ötven éves űrbeli tartózkodás során.
A földön élő emberekre nézve a kockázat alacsonynak számít, de a kapszula előre jelzett repülési pályája alapján a Földtől északra és délre 51,7°-os szélesség között bárhol landolhat, ami a lakott világ nagy részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a kapszula akár Londonig, vagy akár Dél-Amerika legdélebbi csúcsáig is eljuthat. Az ellenőrizetlen űrszemét incidensek nem újdonságok. Lemmens elmondta, hogy az ember által készített tárgyak légkörbe való visszatérése meglehetősen gyakori, a nagyobb űreszközök esetében hetente, míg a kisebbeknél naponta történik ilyen esemény. Az ilyen objektumok jellemzően elégnek a légkörben, mielőtt elérnék a talajt.
Például a kínai Long March 5B rakéta 2022-ben az Indiai-óceán felett tért vissza, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban a Csendes-óceán felett szinte teljesen elégett. A Kosmos 482-t most a nemzetközi űrügynökségek szorosan nyomon követik. Lemmens arra is figyelmeztetett, hogy a jövőbeli űreszközöket úgy kell tervezni, hogy biztonságosan tudják eltávolítani magukat az orbitális pályáról, lehetőleg ellenőrzött visszatérésekkel. Ez lehetővé teszi a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve a lakott területek esetleges eltalálásának kockázatát, ezzel védve az embereket és az ingatlanokat, miközben „kezelik az űrszemét környezeti hatását”. Az esemény tehát nemcsak a múlt technológiájának lenyomata, hanem egy figyelemfelkeltő példa arra is, hogy mennyire fontos a jövőbeli űrmissziók során a biztonság és a fenntarthatóság.
Ezeket is érdemes megnézni
Képes lesz a állatkertben született hiúz a vadonban boldogulni?
Utcakép katasztrófa: soha nem látott mértékű szemétlerakódás
