
Trópusi erdők pusztulása soha nem látott ütemben tavaly
A világ trópusi erdeinek állapota aggasztóan romlik, ahogy új műholdas elemzések alapján kiderült, hogy 2024-ben a korábbinál gyorsabb ütemben tűntek el ezek az értékes, öreg erdők. A kutatók becslése szerint körülbelül 67 000 négyzetkilométer, azaz 26 000 négyzetmérföldnyi trópusi erdő veszett el, ami közel azonos nagyságú, mint Írország területe, vagyis percenként körülbelül 18 focipálya méretű erdő tűnt el. A legfőbb ok a tüzek voltak, amelyek először megelőzték a mezőgazdasági célú területkisajátítást, különösen az Amazonas régióban, ahol a rekord szárazság súlyosan érintette az ökoszisztémát.
A trópusi esőerdők jelentős mennyiségű szén-dioxidot tárolnak, ezzel mérsékelve a globális felmelegedést. Azonban a legújabb adatok megjelenése új kérdéseket vet fel a trópusi erdők alkalmazkodóképességével kapcsolatban a felmelegedő bolygón. Sok kutató, köztük Matthew Hansen, a Marylandi Egyetem GLAD laboratóriumának társigazgatója, aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyes erdők, például az Amazonas egyes részei egy „küszöbponthoz” közelíthetnek, amely után az erdők visszafordíthatatlan hanyatlásnak indulhatnak. Hansen a legfrissebb eredményeket „ijesztőnek” nevezte, és figyelmeztetett arra, hogy a trópusi esőerdők „szavannásodása” valós veszély, amely során az öreg erdők visszahúzódnak, és végleg átalakulnak szavannává. A szakértő szerint ez még mindig elmélet, de a rendelkezésre álló adatok alapján egyre valószínűbbé válik.
Egy másik friss tanulmány hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg, miszerint a globális felmelegedés, ha meghaladja az 1,5 Celsius-fokos nemzetközi célt, jelentős erdőpusztulást idézhet elő az Amazonasban. Ez nemcsak a biodiverzitás szempontjából lenne katasztrofális, hanem komoly következményekkel járna a globális klímára is. Az Amazonas eddig nagy szolgálatot tett az emberiségnek, hiszen több szén-dioxidot nyelt el, mint amennyit kibocsátott. Azonban a tüzek következtében hatalmas mennyiségű CO2 szabadul fel, ami hozzájárul a felmelegedéshez.
2023-24 telén az Amazonas a legrosszabb szárazságát élte át, amit a klímaváltozás és az El Niño időjárási jelenség súlyosbított. Sok tüzet szándékosan gyújtanak, hogy területet tisztítsanak meg mezőgazdasági célokra, ami megnehezíti a probléma forrásaival való azonosítást. A szárazság azonban kedvező feltételeket teremtett a tüzek elharapódzásához, különösen Brazíliában és Bolíviában. Bár csak egyetlen évről van szó, a jelenség illeszkedik ahhoz a várt mintához, hogy a felmelegedő világban a trópusi tüzek intenzitása növekszik. Rod Taylor, a World Resources Institute (WRI) szakértője szerint a mezőgazdasági tisztítás már nem az egyetlen fő ok, hanem egy új, erősítő hatás is megjelent, amely egy igazi klímaváltozási visszacsatolási ciklusnak számít.
A világ öreg trópusi erdeinek rekordszámú eltűnése összesen körülbelül 3,1 milliárd tonna üvegházhatású gázt bocsátott a légkörbe, ami körülbelül az Európai Unió kibocsátásának felel meg. Délkelet-Ázsia országai azonban kilógtak a globális trendből, hiszen Indonéziában a primer erdőveszteség mértéke 11%-kal csökkent 2023-hoz képest, annak ellenére, hogy aszályos időjárás volt. Ezt a kormányok és közösségek közötti együttműködés eredményeként hozott „tüzelésmentes” törvényeknek tulajdonítják. Elizabeth Goldman, a WRI Global Forest Watch projektének társigazgatója elmondta, hogy Indonézia a 2024-es adatokban fényes példaként szolgál. A politikai akarat kulcsfontosságú a sikerhez; Gabriel Labbate, az ENSZ erdővédelmi programjának, az UNREDD-nek a klímaváltozás-mitigation részlegének vezetője is egyetértett ezzel.
Bár a délkelet-ázsiai eredmények biztatóak, Hansen hangsúlyozta, hogy a brazil erdőveszteség ingadozásai azt mutatják, hogy a védelmi politikáknak következetesnek kell lenniük. Az idei ENSZ klímacsúcs, a COP30, amelyet az Amazonasban rendeznek, kulcsfontosságú lehet a különböző erdővédelmi programok megosztása és népszerűsítése szempontjából. Egy javaslat szerint a trópusi erdőket megőrző országoknak kifizetéseket ajánlanak, ami ígéretes megoldás lehet. A részletek még kidolgozás alatt állnak, de Taylor szerint ez egy példája lehet annak az innovációnak, amely a jelenlegi problémákra reagál, miszerint jelenleg több pénzt lehet keresni az erdők kivágásával, mint azok megőrzésével.

