Új fejezet kezdődik az India-Pakisztán konfliktusban: megkezdődött az első drónháború

A világ első drónháborúja robbant ki a nukleáris arzenállal rendelkező szomszédos államok között Dél-Ázsiában. Csütörtökön India azzal vádolta Pakisztánt, hogy drónok és rakéták hullámaival támadt meg három katonai bázist indiai területen, valamint India által adminisztrált Kasmírban. Islamabad gyorsan tagadta a vádakat, és közölte, hogy a legutóbbi órákban 25 indiai drónt lőttek le. Delhi hivatalosan hallgatott a történtekre. Szakértők szerint a kölcsönös támadások egy új, veszélyes szakaszt jeleznek a több évtizedes rivalizálásban, ahogy mindkét fél nemcsak tüzérségi, hanem pilóta nélküli fegyvereket is bevet a feszült határon. Míg Washington és más globális hatalmak a visszafogásra szólítanak fel, a régió a feszültség határán egyensúlyoz, ahol a drónok – csendesek, távoli és tagadhatóak – új fejezetet nyitnak az India-Pakisztán konfliktusban.

A US Naval War College professzora, Jahara Matisek elmondta, hogy „az India-Pakisztán konfliktus egy új drónkorszakba lép – olyanba, ahol a ‘láthatatlan szemek’ és a pilóta nélküli precíziós lövések határozhatják meg az eszkalációt vagy a visszafogást. Így Dél-Ázsia vitatott égboltján az a fél, amelyik mesteri szinten űzi a drónhadviselést, nemcsak a csatatérre lát rá, hanem formálja is azt.”

Szerdán reggel Pakisztán állítása szerint indiai légitámadások és határon átnyúló tűz következtében 36 ember vesztette életét, míg 57-en sérültek meg Pakisztánban és a pakisztáni-adminisztrálta Kasmírban. Ezzel szemben India hadserege legalább 16 polgári áldozatról számolt be a pakisztáni tüzérségi tűz miatt. India azt állítja, hogy rakétatüzérségi támadása válasz volt egy indiai turisták ellen elkövetett halálos merényletre Pahalgamban, amelyben Islamabad nem vállal szerepet.

Pakisztán katonai vezetése csütörtökön bejelentette, hogy 25 indiai drónt lőttek le különböző városokban, köztük Karacsiban, Lahorban és Rawalpindiben. A drónok állítólag izraeli gyártmányú Harop drónok voltak, amelyeket technikai és fegyveralapú ellenintézkedésekkel semlegesítettek. India azt állította, hogy semlegesített több pakisztáni légvédelmi radart és rendszert, beleértve egyet Lahorban, amit Islamabad tagadott. A lézerirányítású rakéták és bombák, drónok és pilóta nélküli légijárművek (UAV) kulcsszerepet játszanak a modern hadviselésben, jelentősen növelve a katonai műveletek precizitását és hatékonyságát.

A drónok felhasználhatók csaléteknek vagy az ellenséges légvédelmi rendszerek elnyomására, belépve a vitatott légtérbe, hogy kiváltsák az ellenséges radarsugárzást, amelyet aztán más fegyverekkel, például keringő drónokkal vagy anti-radiációs rakétákkal lehet célba venni. Matisek professzor szerint “így működik ez Ukrajnában és Oroszországban is.” Az indiai drónflotta főként izraeli gyártmányú felderítő UAV-kra épül, mint az IAI Searcher és Heron, valamint Harpy és Harop keringő lőszerekre, amelyek drónokként és rakétaként is működnek, képesek autonóm felderítésre és precíziós csapásokra.

Az indiai légierő drónjainak száma egyelőre „mérsékelt”, de a közelmúltban kötött 4 milliárd dolláros üzlet 31 MQ-9B Predator drón beszerzéséről az Egyesült Államoktól jelentős előrelépést jelent a csapásmérő képességeikben. India emellett keringő drón taktika kifejlesztésén is dolgozik, amely során nagy számú kisebb UAV-t vetnek be, hogy túlnyomják és telítetté tegyék a légvédelmi rendszereket, lehetővé téve a magasabb értékű eszközök behatolását.

Pakisztán drónflottája „kiterjedt és sokszínű”, amely hazai és importált rendszerekből áll. Ejaz Haider, a lahori védelmi elemző szerint az inventory „több mint ezer drónt” tartalmaz, köztük kínai, török és hazai gyártású modelleket. Kiemelkedő platformok közé tartozik a kínai CH-4, a török Bayraktar Akinci, valamint Pakisztán saját Burraq és Shahpar drónjai. Továbbá Pakisztán keringő lőszereket is kifejlesztett, ezzel növelve csapásmérő képességeit.

Matisek professzor úgy véli, hogy „Izrael technikai támogatása, a Harop és Heron drónok biztosítása kulcsszerepet játszott Indiának, míg Pakisztán török és kínai platformokra támaszkodása egy folytatódó fegyverkezési versenyt jelez.” A legutóbbi dróncserék India és Pakisztán között jelentős eszkalációt mutatnak a rivalizálásukban, de szakértők szerint ezek markánsan eltérnek az Ukrajna-Oroszország konfliktusban megfigyelt dróncentrikus hadviseléstől.

Mindkét fél drónokat használ a légierejükkel együtt rakéták kilövésére is egymás ellen. „A drónhadviselés, amit tapasztalunk, lehet, hogy nem tart sokáig; ez csupán a nagyobb konfliktus kezdetét jelzi” – mondja Joshi. „Ez akár de-eszkalációt, akár eszkalációt is jelezhet – mindkét lehetőség jelen van. Egy határvonalnál vagyunk; az irány, amerre haladunk, bizonytalan.” Kétségtelenül India integrálja a drónokat a precíziós csapásmérő doktrínájába, lehetővé téve a határok átlépése nélküli célzást. Azonban ez az evolúció új kérdéseket is felvet. Matisek professzor szerint „a drónok csökkentik a politikai és operatív küszöböt a cselekvéshez, lehetőségeket biztosítva a felderítésre és a támadásra, miközben próbálják csökkenteni az eszkalációs kockázatokat.” Ugyanakkor új eszkalációs dinamikákat is teremt: „minden lelőtt drón, minden megvakított radar potenciális villanóponttá válik ebben a feszült környezetben, két nukleáris hatalom között.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cwy6w6507wqo