USA megerősítette, hogy magánvállalatok segítik a gázai segélyszállítást a ENSZ aggodalma ellenére
Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új rendszert készítenek elő a gázai palesztinok humanitárius segélyezésére, amelyet magáncégek közreműködésével valósítanak meg. Ez a lépés a harmadik hónapja tartó izraeli blokád idején történik, amely drámai humanitárius válságot idézett elő a gázai területen. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elmondta, hogy biztonsági vállalatok által védett „elosztó központokat” fognak létrehozni, amelyek kezdetben több mint egymillió ember számára biztosítanak élelmiszert és egyéb alapellátmányokat. A cél az, hogy megakadályozzák, hogy a Hamasz elrabolja a segélyt. Huckabee hangsúlyozta, hogy Izrael nem vesz részt a segélyek szállításában vagy elosztásában, de az izraeli erők védik majd az elosztó központok környezetét.
A terv részletei vitatottak, és az ENSZ ügynökségei már jelezték, hogy nem fognak együttműködni, mivel úgy tűnik, hogy a segélyezést „fegyverként” kívánják felhasználni. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője a BBC-nek tett nyilatkozatában kijelentette, hogy „csak olyan erőfeszítésekben vesznek részt, amelyek összhangban állnak az alapelveikkel”. Hozzátette, hogy „nincs ok arra, hogy olyan rendszert vezessenek be, amely ellentétes bármely elvont humanitárius szervezet DNS-ével”.
Március eleje óta Izrael teljesen megszüntette a segélyek beérkezését Gázába, beleértve az élelmiszert, menedékhelyeket, gyógyszereket és üzemanyagot, ami humanitárius válságot okozott a terület 2,1 millió lakosa számára. Az OCHA (ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala) szerint a gázai közösségi konyhák harmada az elmúlt két hétben bezárt élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt. A World Central Kitchen, egy amerikai alapítvány, amely napi 133 ezer étkezést biztosított, már nem tudott működni, miután elfogytak az alapanyagok.
A helyi piacokon az alapvető élelmiszerek ára is megugrott; például egy 25 kg lisztes zsák ára 415 dollárra (313 font) emelkedett Gázában, ami harmincszoros növekedést jelentett február végéhez képest. Huckabee Jeruzsálemben nyilatkozva elmondta, hogy Donald Trump elnök sürgős ügyként tekint a gázai segélyezésre, és a csapata azt a feladatot kapta, hogy „mindent megtegyen ennek felgyorsítása érdekében”.
Az Egyesült Államok és Izrael a Hamaszt vádolják azzal, hogy elrabolja a segélyt. Huckabee szerint a korábbi intézkedések gyakran arra vezettek, hogy a Hamasz ellopta az élelmet, amelyet éhező embereknek szántak. Az ENSZ és más ügynökségek azonban hangsúlyozták, hogy erős felügyeleti mechanizmusokkal rendelkeznek, és amikor a segélyek áramlása megnőtt Gázába, a fosztogatások esetei nagymértékben csökkentek.
A Trump-kormányzat próbálja felépíteni a támogatást az új segélyezési kezdeményezés mögött, amely összefonódik az elnök jövő heti látogatásával a gazdag arab öbölországokban, akik segíthetnek annak finanszírozásában. A tervek szerint egy nem kormányzati szervezet alakult, és a segélyek szállítása nem lesz izraeli katonai ellenőrzés alatt. Huckabee megjegyezte, hogy az izraeli erők részt fognak venni a szükséges biztonság biztosításában, mivel háborús övezetről van szó, de nem fognak részt venni az élelmiszer elosztásában.
A Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) látszólag ennek a célnak az érdekében alakult. A GHF által kiadott 14 oldalas dokumentum, amelyet a BBC is látott, ígéretet tesz arra, hogy négy elosztóhelyet állítanak fel, kezdetben 1,2 millió ember számára adnak élelmiszert, vizet és higiéniai készleteket. A projekt célja, hogy idővel minden gázait elérjen. A dokumentum hangsúlyozza, hogy „a hónapok óta tartó konfliktus miatt a hagyományos segélyezési csatornák összeomlottak Gázában”.
A GHF elmondása szerint az alapítvány „az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség humanitárius elveivel irányított”. A dokumentumban említést nyer, hogy a tudományos tanácsadók között szerepel a World Central Kitchen egykori vezérigazgatója és a volt ENSZ Élelmezési Világprogram vezetője, David Beasley is, ám részvétele még nem megerősített.
A gázai háború a Hamasz által vezetett támadásokkal indult 2023. október 7-én, amelyek során körülbelül 1200 ember halt meg, és több mint 250 embert túszként ejtettek. A háború következtében a Hamasz által irányított egészségügyi minisztérium szerint több mint 52,700 ember vesztette életét Gázában, többségük nő, gyermek és idős ember. Izrael biztonsági kabinetje múlt vasárnap jóváhagyta a Hamasz elleni intenzívebb katonai offenzívát, amely magában foglalhatja a lakosság délre történő erőszakos áthelyezését is.
A humanitárius helyzet továbbra is kritikus, és a segélyek átadásának megoldása mellett a nemzetközi közösség széleskörű elítélését váltotta ki Izrael részéről. Az ENSZ és más segélyszervezetek jelenleg tonnányi segélyt halmoznak fel a gázai határátkelők közelében, készen arra, hogy belépjenek, ha Izrael ezt lehetővé tenné. Az éhezés kockázata folyamatosan nő, és a helyi lakosok, mint például Umm Ahmed, már kétségbeesetten várják az élelmiszert, miközben a körülmények egyre súlyosabbá válnak.
Ezeket is érdemes megnézni
Az ingatlan elbirtoklás menete: lépések és tudnivalók
Munkáspárt javaslata a szociális támogatásokról újabb kihívásokat vet fel
