A lángos az egyik legnépszerűbb magyar street food, amely már évtizedek óta része a hazai gasztronómiának. A története azonban jóval régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk. A lángos eredete bizonytalan, azonban azt feltételezik, hogy a tésztakorong eredeti változata már az ókori rómaiak idején is létezett.
A lángos története
A lángos egy egyszerű, de nagyszerű étel, amely a liszt, a víz és a só három egyszerű összetevőjéből készül. A tésztát széles körben használják a világ különböző országaiban, azonban a lángos speciális változata kizárólag Magyarországon honosodott meg.
A lángos kifejezés valószínűleg a tésztától kapta a nevét, amelyet korábban hosszú, vékony szalagokra vágtak, és úgy sütötték ki a forró olajban, hogy azok hosszú és vékony lángokat formáztak. Az első lángosokat általában szegényebb emberek készítették, akik egyszerű és olcsó ételekre voltak szorulva.
A lángos azonban hamar népszerűvé vált a magyar konyhában, és a XX. század elején már szinte minden városi fesztiválon, vásáron és vásárhelyen kapható volt. A lángos azonban a második világháború alatt és az azt követő években szinte teljesen eltűnt a magyar gasztronómiából, mivel az élelmiszerhiány és a szigorú élelmiszer-szabályozás miatt szinte lehetetlen volt beszerezni a szükséges összetevőket.
A lángos újra népszerűvé vált az 1960-as években, amikor a magyarországi nyári fesztiválok és rendezvények egyik legnépszerűbb étele lett. Azóta a lángos elterjedt a magyarországi éttermekben és büfékben is, ahol változatos feltétekkel kínálják, például tejföllel, sajttal, sonkával, kolbásszal, paradicsommal vagy egyéb zöldségekkel.
Hogyan készül a lángos?
A lángos készítése manapság is nagyon egyszerű, és bár a receptet az évek során különböző formákban módosították, az alapanyagok és a főbb lépések változatlanok maradtak. A tésztát általában kicsit vastagabb, mint a palacsinta tésztája, majd kis gombócokra osztják és kinyújtják, hogy nagyobb felületen süljön át. A kinyújtott tésztát forró olajban sütik ki, amíg aranybarna nem lesz, majd a tetejére kerül a kiválasztott feltét.
A lángos története azonban nem áll meg a hagyományos recepttel. Az évek során számos kreatív változatot találtak ki, amelyekkel még ízletesebbé és változatosabbá lehet tenni az ételt. Így például létezik édes változat is, amelynek tetejére cukor, fahéj, csokoládéöntet, gyümölcsök vagy lekvár kerülhet.
Emellett különböző formájú és méretű lángosok is kaphatóak, mint például a hosszúkás lángos vagy a mini lángos, amelyek ideálisak a kisebb adagokra vagy a különféle ízek kombinálására.
A lángos azonban nem csak a magyar gasztronómia része, hanem a közép-európai régióban is népszerű, például Szlovákiában, Romániában, Horvátországban és Szlovéniában is megtalálható az étel. Ezekben az országokban azonban gyakran más néven ismert, például lángoch vagy langjó.
A lángos egy egyszerű, de ízletes étel, amely megőrizte eredeti jellegét az évek során. A mai napig kedvelt választás a magyarok és a turisták körében is, akik felfedezik a magyar konyha gazdag és változatos világát.
